Avagy miért mehetünk csak 85-tel?

Folyamatosan növekszik a gazdasági nyitottság, így a világot átformáló globalizáció alapvetően kedvez a szakmánknak, egyre fontosabb szereplői vagyunk a kereskedelemnek: mi vagyunk azok, akik az árut eljuttatjuk a fogyasztókhoz a világon bárhova. A gyorsaság és a rugalmasság egyre meghatározóbb előny, bármely cég íróasztalánál is ülünk. Ebből a szemszögből vizsgálva, a logisztika minden egyes szereplője (fuvarozási megbízó, a rakomány címzettje, a rakományt raktározó) minél hamarabb szeretne végezni egy-egy szállítmányozási munkával, így az a cég is, aki konkrétan elviszi az árut A-ból B-be. Tehát például a Supernova is, ez alapján semmi okunk nem lenne ennek a cikknek a megírására. 

Trendek és előrejelzések

Tudjuk, hogy rendkívül sok jó sofőr van a Supernovánál és tudjuk, hogy menne a járművek vezetése 90-nel is. Mégis miért halljátok tőlünk folyamatosan, hogy csak 85-tel mehettek? Az üzemanyag miatt? Igen. De az üzemanyag mögött rengeteg olyan egyéb tényező van, amit a járműfülkéből, vagy az íróasztal mögül nem lehet közvetlenül érzékelni.

Mert egy globális egység részei vagyunk és sok iparág az előrejelzések (például az Európai Uniós követelmények) mentén évről-évre trendeket alakítanak ki, amelyhez a járműgyártók, közlekedési szabályok, és az iparágban mindenki számára egyre szigorúbb környezetvédelmi kvóták tartanak.
A kérdés tehát újra: miért mehetünk csak 85-tel? Igazából lassan nem az a kérdés, hogy „miért?”, hanem hogy „meddig?”. 

Íme az öt pont, amely megismerésével közelebb kerülhetünk a miérthez:

1. CO₂-kibocsátás csökkentése

Előbb-utóbb eljön az idő, amikor a 85-nek is búcsút inthetünk?  Röviden vizsgáljuk meg, hogy mi a helyzet jelenleg. Globalizáció, egyre több áru, egyre több igény a széles kínálatra – vagyis, mi, fuvarozók egyre jobban kellünk. Viszont annak köszönhetően, hogy a szektor fejlődik, egyre több kamion van/lesz úton. A megnövekedett szállítási igények, a folyamatosan növekedő kereskedelem, megdobta a CO₂ kibocsátást is. Az éghajlatváltozás az egész földkerekséget érinti, az extrém időjárási viszonyok, aszályok, hőhullámok, felhőszakadások, árvizek és földcsuszamlások gyakoribbá válását okozza – Európában is. Ezt már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra lehessen korlátozni – ez az a határérték, amelyet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) biztonságosnak tart –, kulcsfontosságú a CO₂-semlegesség eléréséhez legkésőbb 2050-re. Az említett adatok a környezetünkre nem túl rózsás helyzetet vetítettek elő, ez az egyik oka, hogy az EU klímatörvényének részeként az Uniónak 2050-től klímasemlegessé kell válnia, amely érinti a mi szegmensünket is.

Leginkább ezért gyártanak olyan járműveket (így például vontatókat), amelyek környezetkímélőbbek, viszont ehhez az is szükséges, hogy már csak 85-özni legyenek képesek. Mivel egyre többen vagyunk az utakon és egyre több ilyen kamion lesz köztük, hozzá kell szoknunk, hogy az új 90 a 85 – amíg el nem jutunk oda, hogy a KRESZ szintjén is beavatkozzanak a most még igencsak megengedő szabályozásnak.

Aztán ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy már több éve megjelentek azok a cégek, akik még egy lépéssel előrébb járnak és évek óta csak 80-nal haladnak nemzetköziben, illetve arról a rengeteg ADR-es járműről sem, akik szintén célba szeretnének érni – ők nagyon szigorúan eleve maximum 80 kilométer/órával haladhatnak.

2. Sokan vagyunk az utakon, vigyázzunk egymásra – KRESZ!

Jelenleg a világunkban szinte egyetlen olyan érv nincs amellett, hogy a közúton közlekedő kamionok sebességét növeljük, lényegében csak ez ellen szóló érvek vannak. Európa nagyrésze már most túlzsúfolt (igazából 10-15 éve is az volt) a közutakon, a közlekedés biztonsága csak úgy tartható fenn, ha a kamionokra vonatkozó 80 kilométer/órás sebességhatárt (lényegében egész Európában ez a határ van érvényben – csak ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, mivel a legtöbb helyen ezt nem veszik szigorúan) egyszer csak komolyan is kezelik. Ne legyenek kétségeink, ez az idő hamarosan el fog jönni! Ahogy a legtöbb országban érvényben lévő előzési tilalmat a 7,5 tonna feletti össztömegű járművekre is még inkább kiterjesztik és nagyon komolyan fogják büntetni a most még sokszor következmények nélkül renitenskedőket.

3. Mit hagyunk hátra? Hol és hogyan fognak élni gyerekeink, unokáink? 

Kit érdekelnek ezek a kérdések? Kit érdekel, mi lesz 10-20-30 év múlva és különben is mit tehetünk egyenként azért, hogy ők miként fognak boldogulni? Na, ez az, amit sokszor elfelejtünk, mert nehezen érzékelhető a mindennapi rutinunkban, a kamionfülkében vagy az irodai asztal mögött ülve: habár nyáron sokszor szembesülhetünk már a forrósággal és szárazsággal akárhol is élünk – a környezetvédelem immár az egyik legfőbb törvényalkotási szempont!

Jelen világunkban a szállítmányozás 7-10 százalékban felelős a többi iparág mellett bolygónk szennyezéséért. Ezt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni és mivel a magasabb üzemanyagfogyasztás (ami a sebesség növelésével elkerülhetetlen) párhuzamosan magasabb károsanyagkibocsátással jár, ezért nem csak a járműgyártókat kötelezik az egész világra érvényes szigorú egyezmények, törvényi szabályzások, hanem azon vállalatokat is, amelyek ezeket a járműveket használják. Vagyis például bennünket, a Supernovát is. Ugyanis manapság csakúgy lehet egy fuvarozó cég partnere a legnagyobb termelővállalatoknak, ha ezek a vállalatok minden téren a lehető legkisebb károsanyagkibocsátási mutatókkal rendelkeznek.

Ahogy igen erősen terelik abba az irányba őket, hogy a hatalmas raktáraikban a legtakarékosabb LED-es izzókkal világítsanak, vagy a targoncáik immár mind elektromoshajtással működjenek (lehetőleg lítium ionos akkumulátorral), úgy arra is nagyon nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a fuvarozó partnerük is a lehető legkisebb károsanyagkibocsátású járművekkel szállítsa az adott cég termékeit. 

A globális nyomás mellett, persze számunkra is fontos bolygónk jövője, hiszen ezt hagyjuk majd gyermekeinkre. A zöldebb jövőért pedig úgy tudunk tenni, ha folyamatosan a legújabb, legmodernebb flottával állunk partnereink rendelkezésére, ám ehhez az is kell, hogy ezeket a járműveket környezetbarát módon is üzemeltessük, a kisebb fogyasztás egyenlő kisebb károsanyagkibocsátás elvén.

4. Termelékenység, hatékonyság

Na, és el is jutottunk az általatok és általunk is leginkább érzékelhető részhez, mégpedig ahhoz, hogy csak úgy tudjuk mindig a lehető legmodernebb flottát biztosítani (akár nektek, sofőrkollégáknak, akár a partnereink számára), ha ezek árát és fenntartási költségét az egyre változóbb, kiszámíthatatlanabb és nehezebb fuvarozási piacon ki tudjuk termelni. 

A Supernova jelenleg pont egy olyan méretű flottával rendelkezik (nagyjából 200 vontatónk van), ahol havi szinten egydeciliteres üzemanyagmegtakarítás egymillió forint spórolást jelent. Ha egy literrel tudunk takarékosabbak lenni, az a cégünknek havi 10 millió forintot jelent, tehát könnyű kiszámolni, hogy ez évente bőven több, mint 100 millió forintos megtakarítás. De hogy jön ez a 85 vagy 90 km/h kérdéshez?

Gyártótól függően 0,5 és 1,5 liter különbséget adnak meg (pl. Volvo, Mercedes, DAF) a tartós 85 kilométer/órás, illetve a tartós 90-nel haladáshoz szükséges üzemanyagértékhez. Itt a hangsúly a „tartós haladáson” van! Mert ilyen haladás csak elméletben létezik, gyakorlatban sosem. Vannak ideálisabb útvonalak, ahol például éjszaka „majdnem” haladhatunk tartósan egy adott sebességgel, de Nyugat-Európa útjainak 99 százalékán egészen biztosan nem. 

A Supernova járműveinek heti, havi vagy éves átlagsebessége valahol 65-70 kilométer/óra között van, tehát nemhogy 85-tel nem tudunk tartósan haladni a legtöbb autópályán, de 80-nal sem. Ahhoz pedig, hogy állandóan felgyorsítsunk 90-re, aztán visszalassuljunk, és ezt tegyük több száz kilométeren keresztül, minimum 3-5 literes fogyasztásnövekedést eredményez (teszteltük, kipróbáltuk). Erősen sokkoló számadat, nehéz megemészteni, de ez a Supernova esetében a teljes flottára nézve éves szinten félmillárd forintos többletkiadással járna. 

Vagyis, ha a kilencvenezés útját választanánk, esélyünk nem lenne évente – illetve folyamatosan – új autókat, szerelvényeket a flottába állítani, nem tudnánk frissíteni a pótkocsiparkunkat. Nem lenne lehetőség versenyképes béreket adni – de ami hosszabb távon a legrosszabb lenne: elvesztenénk a legjobb partnereinket és emellett újakat találni sem lenne esélyünk. 

5. TSR – Traffic-Sign Recognition

Végezetül tegyük fel az i-re a pontot: 2022 júliusától csakis olyan új típusú gépjárművek helyezhetők forgalomba (mindegy, hogy személyautó vagy teherautó), amelyben van közlekedési táblafelismerő rendszer (TSR – Traffic-Sign Recognition), amely része a már egy ideje bevezetett ADAS rendszernek (Advanced Driving Assistance System – fejlett vezetéssegítő rendszer). 

2024-től pedig már a régebbi modelleket is csak ilyen rendszerrel lehet majd újonnan értékesíteni. Ezek a rendszerek már most benne vannak az összes új vontatónkban (igen, a mieinkben is), márkától függően aktívan működnek, vagy egyelőre csak figyelmeztetnek. Az aktív működés még nem kötelező, ezért most még kikapcsolhatók. 

Ezen a ponton újra visszakanyarodunk ahhoz, hogy az előrejelzések és trendek milyen fontosak a jövőnkre nézve. Figyeljük csak, merre halad a világ és ezzel párhuzamosan a törvényalkotás!  Ott, ahol jelenleg csak 80-nal lehetne menni, de még elnézi nekünk a rendőr és még a tachográf is, hogy 90-nel haladunk – vagy csak éppen 85-tel – ennek előbb-utóbb vége lesz. Igaz, hogy még nincs hír arról, hogy mikortól, de mivel csakis így biztosítható a biztonságos és kevesebb károsanyaggal járó közúti közlekedés – hiszen egyre többen vagyunk az utakon –, ne legyenek kétségeink, hamarosan eljön ennek is az ideje!

Gondolkodjunk nagyban! A Supernova a sikereit nélkületek nem tudja elérni, egy csapat vagyunk. A közös célok, egyéni célok is. Tegyünk közösen a jövőnkért, a bolygónkért, a folyamatosan fejlődésért, amely hatással van mindenki egyéni életszínvonalára is.

Ehhez képest a 90 vs 85 km/h kérdése még csak a kanyarban sincs…