Természetesen sok mindenben képesek megverni az F1-es versenygépeket a Volvo teherautói, de ezúttal arra a speciális tudására szeretnénk a lehető legjobban a rámutatni gépkocsivezetőinknek, amivel az új generációs FH-k lényegében minden helyzetben képesek életet menteni.
A Volvo egyik legrégebbi alapfilozófiája, hogy olyan járműveket alkossanak, amelyek az utasaiknak, illetve a közlekedés többi résztvevőinek is a lehető legnagyobb biztonságot garantálják. Jó néhány évvel ezelőtt aztán tovább emelték a képzeletbeli lécet, és immár ott tart a svéd gyártó, hogy márpedig Volvo gépjárműben, vagy Volvo gépjármű által egyetlen ember se veszítse el az életét!
Vizsgáljuk meg közelebbről azt a két alapfelszerelésként minden új generációs FH-ban jelen lévő rendszert, amely azért felelős, hogy ezt a célkitűzését valóban be tudja tartani a márka.
Az egyik az adaptív sebességtartó automatika (ACC), illetve a vészfékasszisztens (AEBS).
Ez utóbbi természetesen nem csak akkor működik, amikor az adaptív tempomat aktív a járműben, de mivel cégünk, a Supernova elsősorban a távolsági fuvarozásban tevékenykedik, így 80-90 százalékban autópályán közlekedve, ebben az üzemmódban (aktív ACC-vel) igen látványos hatékonysággal képes az akár 40 tonna össztömegű szerelvényt lefékezni (ha kell, akár megállítani).
Hogyan működik Volvo vészfékasszisztense? A rendszer alapja egy Doppler radar, ami pásztázza a jármű előtti terepet akár 150-200 méteres távolságban is. A másik fontos eleme az amúgy egyszerűen csak az esőérzékelő kamerájának gondolt optikai egység. Ez minden olyan Volvo FH-ban is megtalálható, amiben amúgy nincs beépítve az említett extrafelszerelés. Ez a kamera felel azért, hogy a radar által érzékelt tárgyat (illetve élőlényt, elsősorban embert) felismerje az AEBS (Advanced Emergency Brake System). Így egyrészt a vakriasztások aránya nagyban lecsökkenhető (egy felüljárót nem igazán érzékel akadálynak a Volvo), illetve az emberélet megóvását így képes kiemelten fontosan kezelni.
Ha az AEBS valami akadályt érzékel (előttünk lassabban haladó járművet, vagy álló tárgyat, embert, stb.), akkor azt hang és vörös fényjelzéssel adja először a tudtunkra. Ha a járművezető erre nem reagál, akkor a következő lépése az lesz, hogy végez egy próbafékezést, amire azért van szükség (amellett, hogy ez már egy még komolyabb figyelmeztetés a sofőrnek), hogy a jármű össztömegét, sebességét, az út tapadási viszonyait (és még jónéhány paramétert) összevetve kiszámolja azt a fékerőt, amivel el tudja kerülni az ütközést. Igen, akár meg is állítja a szerelvényt!
A fékezés ilyenkor minimum -8 m/s2 történik, ami egy átlagos személyautó vészfékezésének felel meg (a mai legjobb utcai személygépkocsik legfeljebb nagyjából 10 m/s2 lassulásra képesek, ez körülbelül 1 g-s lassulás – illetve negatív gyorsulás). De ez csak a kezdet! Ha még ez sem lenne elég, akkor akár 30-40 m/s2-ot (vagyis 3-4 g-s lassulást) képes elérni egy adott szerelvény ideális körülmények között. Na, ez az, amire egyetlen utcai jármű sem alkalmas! És ez egy olyan érték, ami nagyjából a jelenlegi Formula-1-es versenyautók fékezési maximumát is picivel felülmúlja, de legalábbis megegyezik azzal. Csakhogy ott nagyjából 800 kilogrammot kell megállítani, itt pedig 40 tonnát, vagyis annak a súlynak az ötvenszeresét!
Érdemes megnézni ezt a kis bemutató filmet. Tökéletesen elmagyarázza, hogyan működik a rendszer. Illetve a videó vége felé jól érzékelhető abból is, hogy milyen hatalmasat fékez a Volvo FH-szerelvény, hogy a fékút vége felé olyan mértékben billen előre a fülke, hogy az alja leér az aszfaltra!
És hogy kapcsolódik ehhez az ACC, vagyis az adaptív sebességtartó automatika? Utunk nagyrészét a Supernova fuvarjaival autópályán, főként bekapcsolt tempomattal tesszük meg. Ez amellett, hogy takarékosabb üzemanyagfelhasználást biztosít, egyben az egyik legfontosabb kényelmi funkció a hosszú távú fuvarozásban. Ilyenkor lankadhat némileg a gépkocsivezető figyelme, illetve lekorlátozva működhet. Éppen ezért fontos, hogy minden sebeségtartományban a megfelelő követési távolsággal haladjunk az előttünk lévő járművekhez képest. Így a Volvo időben (szekundum) határozza meg, hogy milyen távolságot engedélyez a saját és az előttünk lévő jármű között.
Minden Volvo FH-val közlekedő gépkocsivezetőnek ismerős a kisautós ikon az egyre rövidülő csíkokkal, de hasonlóval más márkájú teherautókban is találkozunk, hasonló okokból – legfeljebb némileg eltérő működési metódussal.
A Volvo adaptív tempomat beállítási távolságai:
- 1 csík – 1,5 másodperc
- 2 csík – 2 másodperc
- 3 csík – 2,5 másodperc
- 4 csík – 3 másodperc
- 5 csík – 3,5 másodperc
A gyári alapbeállításban 3 csíknál jelenik meg a saját járművünket modellező kisautó ikon. Ez már tökéletesen ideális működési tartományt biztosít az AEBS (vészfékasszisztens) számára, hogy mindig legyen elég ideje a biztonságos lassuláshoz, megálláshoz – ez amúgy nagyjából 4-4,5 másodperc. Ha ettől több csíkot hagyunk, azzal csak növeljük a biztonságunkat, illetve az akár 40 tonnás járművünk még egyenletesebb tempóval tudja lekövetni a forgalom ritmusát.
Azonban a háromnál kevesebb csíkot használók elfelejtenek két nagyon fontos dolgot:
- A vészfékasszisztensnek nem biztos, hogy lesz mindig elég ideje arra, hogy biztonsággal lassítsa le a járművünket (hiszen legfeljebb csak 3 másodpercet hagyunk az AEBS-nek), ezzel nem garantálja, hogy nem fogunk ütközni.
- A másik pedig az a tény, hogy mivel a Volvo járművei igencsak intelligensek, az autónk AEBS rendszere tudja, hogy nincs elég ideje egy átlagon felüli, nagyerejű fékezéshez, éppen ezért a vontatónk folyamatosan vészféküzemmódban fog gurulni. Ez azt jelenti például, hogy állandóan rásimítja a fékbetéteket a féktárcsákra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt épüljön fel – ha szükséges – a féknyomás, vagyis a leggyorsabban tapadjanak a betétek a legnagyobb erővel a tárcsákhoz. Igen ám, de ezzel a fékjeink idő előtt, rohamos tempóban kopnak majd el, de ami még nagyobb baj, hogy állandóan az üzemi hőfok feletti állapotba kerülnek, ahol egy vészfékezésnél csak töredéknyi hatékonysággal képesek ellátni a feladatukat.
Az adaptív sebességtartó automatika működés és beállítása az alábbi linken érhető el:
Ugyan a legújabb FH-hoz még nem készült időtáv beállítási útmutató videó, de nagyjából megegyezik az előző, FH4 fülkésével.
Őszintén remélem, hogy a leírtak alapján és a kisfilmek megnézése után minden gépkocsivezető kolléga újragondolja, hogy milyen követési távolsággal rója éves szinten a saját 100-120 ezer kilométerét. Mert ugyan a Volvo mérnökök a filozófiájuknak megfelelően megtervezték a lehető legbiztonságosabb teherautót, de azt ennek megfelelően kell használni is!
Még egy jó tanács: akármennyire is kellemetlen, a rakományunkat mindig rögzítsük előírásszerűen! Illetve a fülkében se hagyjunk szabadon tárgyakat.
Ha a Volvo FH teherautónk úgy ítéli meg, hogy nagyon erősen kell fékezni, akkor már 30 m/s2 lassulásnál is például a 20 tonnás szállítmányunk 60 tonnaként indul meg előre mondjuk 80-85 kilométer/órás sebességgel. Nincs az a pótkocsi, amelynek a homlokfala ezt elbírná…
By timi
