Út a jövőbe

Idén június második felében a Supernova Intertrans egy olyan rendezvényre kapott
meghívást, amelynek egyik kulcsmondata valahogy így hangzott: minden olyan
fuvarozási vállalkozásnak, ahol hosszútávon gondolkoznak, terveznek, mindenképpen komolyan kell vennie az alternatív hajtásokkal kapcsolatos törekvéseket és ezek közül is leginkább a hidrogénhajtást.

Nos, a Supernova nem csupán nyitott, hanem elkötelezett az iránt, hogy flottája mindig zöldebb legyen. #EcoFleet – mert hosszú távon tervezünk –, így egyértelmű, hogy örömmel vettünk részt a NIT Hungary és az MHtSZ közös konferenciáján.

Európában Németország rendelkezik a legnagyobb hidrogén-töltőállomással (több mint 100 helyen)

A logisztikában szinte mérföldkőnek számító esemény a NIT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete) és az MHtSz (Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség) szervezésében született. A rövid bemutatkozás, illetve az MHtSz tevékenységének ismertetése után a két szervezet ünnepélyesen aláírta azt a (stratégia) együttműködési megállapodást, amelyben mindkét fél olyan vállalásokat fogalmazott meg a hidrogéntechnológia hazai közlekedésben elterjedésével kapcsolatosan, amelyek messze túlmutatnak a technológiai, mérnöki tevékenységen.

Ezt követően különböző cégek bemutatták az eddig szerzett tapasztalataikat a hidrogénhajtással. Köztük voltak fuvarozással, logisztikával foglalkozó nagy nemzetközi vállalkozások (akik már minimum nagy tapasztalattal rendelkeznek különféle alternatív hajtástechnológiákkal – LNG, CNG, elektromos hajtás –, vagy már részben közvetlenül hidrogéncellás járművekkel végzik tevekénységükét). De olyanok is szóhoz jutottak, akik ennek az új üzemanyag infrastruktúrájának a kiépítését tűzték ki célul, illetve megismerhettünk néhány nagyon érdekes fejlesztőcéget is, akik a most még igencsak gyerekcipőben bicegő járműgyártásban szereznek egyre nagyobb tapasztalatot.

Mindemellett az sem elhanyagolható, amit maga a NIT Hungary vállalt magára: a most még több oldalról nézve is hihetetlenül drága hidrogéntechnológia terjedéséhez szükséges (többek között állami) támogatások, ösztönző források növelését és a nagyközönség számára a hidrogén népszerűsítést is zászlójukra tűzték. A rendezvény teljes anyaga fotókkal, részletes bemutatókkal megtekinthető a NIT honlapján.

Mit értünk pontosan hidrogénhajtás alatt?

Erre a legjobb és legegyszerűbb választ az MHtSz honlapján találjuk, ami így szól: „A hidrogént tüzelőanyag-cellákban, gázturbinákban és belső égésű motorokban lehet energiatermelésre felhasználni. A hidrogén molekuláris hidrogénként keletkezik, a molekulában jelen lévő energia felszabadulhat oxigénnel reagálva, hogy vizet termeljen. Ezt hagyományos belső égésű motorokkal vagy üzemanyagcelláknak nevezett eszközökkel lehet elérni. Egy üzemanyagcellában a hidrogénenergiát közvetlenül villamos energiává alakítják át, nagy hatékonysággal és alacsony energiaveszteséggel.”

Tehát egy olyan elektromos hajtásról beszélünk, ahol az üzemanyag a hidrogén, a hidrogéncella pedig az energiatárolására szolgáló technológia. Az elektromos hajtásnak rengeteg előnyét ismerjük (amellett, hogy jelenleg a legtisztább, legkörnyezetkímélőbb – lényegében valósan nulla emisszióval képes járműhajtásra), ellenben az egyik jelenleg még legnagyobb hátránya a hatótávolság.

Az már nem annyira egyértelmű, hogy az elektromos energia, amivel egy elektromos jármű (pl. kamion) akkumulátorait feltöltjük, mennyire környezetkímélő (sajnos jelenleg még valószínűbb, hogy nem – vagyis az előállításához sokszor ugyanúgy fosszilis energiával működő erőművek szükségesek. A hidrogén előállítsa is történhet többféle módon, de a konferencián is egyértelműen az úgynevezett zöld hidrogénnel számolnak a jövő hajtóanyagaként, mivel csakis így valósulhat meg a minden értelemben teljesen zöld hajtás (az elektromos hajtás sem ilyen jelenleg).

Melyek a hidrogéncellás hajtás előnyei:

• gyors töltés (járműmérettől függően 5-15 perc – vagyis semmivel sem több, mintha dízelüzemanyagot tankolnánk, illetve nem olyan bonyolult, mint pl. az LNG-töltés)
• valóban zéró emisszió, nem csak jármű oldalról
• kellemes, zajmentes üzemeltetés
• a hasznos szállítási kapacitás magasabb az akkumulátoros technológiához képest
• már most magasabb hatótáv az akkumulátoros elektromos hajtáshoz képest

Melyek a technológia (még jelenlegi) hátrányai:

• Európában lényegében elégtelen töltési infrastruktúra
• nincs elérhető jármű
• távolsági fuvarozáshoz most még nem elégséges hatótáv
• drága (a jármű is, a hidrogén is)
• nincs finanszírozási modell, illetve másodlagos piac
• lehetetlen megtérüléssel üzemeltetni
  

Nagyon érdekes, hogy Németország kivételével Európa a hidrogén-töltőállomások darabszámát illetően jelentős lemaradásban van. Ezúttal a Távol-Kelet jelentősen lekörözte Európát: Kína, Japán, Dél-Korea mind a töltőállomások tekintetében, mind a járműmennyiséget illetően hatalmas lépéselőnyben van. Mellesleg pillanatnyilag egyetlen piacvezető heavy haszonjárműgyártó sem rendelkezik szériaérett járművel. A konferencián bemutatott jármű ugyan Svájcból érkezett Budapestre, de a dél-koreai Hyundai 18 tonnás gyártmánya lényegében az egyetlen jelenleg elérhető nehézkategóriás hidrogéncellás
teherautó a palettán.

Teendő tehát van bőven. További komoly fejlesztések állnak a mérnökök előtt (leginkább a hatótáv növelésében – ami ugyan már most magasabb, mint a tisztán elektromos hajtás esetében –, illetve az infrastruktúra kiépítésében. De törvényi, jogalkotói, finanszírozási oldalról is van mit átgondolni – jelenlegi formájában ugyanis a hidrogéncellás áruszállítás nagyon messze van a rentábilis működéstől.

Felvetődik a kérdés, miért van akkor erre nekünk szükségünk?
Egyértelműen azért, mert már az EURO-6 is csak erős kompromisszumokkal volt képes teljesíteni az elvárt normaszintet, a nem olyan régen bejelentett EURO-7 szabvány meg még kidolgozás alatt van, a gyártók szerint ez a lépcsőfok már valóban az utolsó lesz a legelterjedtebb üzemanyaggal. Az LNG-CNG csak erős kompromisszumokkal alternatíva, a távolsági fuvarozásban pláne. Az akkumulátoros elektromos hajtás pedig – akár az LNG- CNG – nem teljesen zöld. Emellett a technológia – az akkumulátorból nyert energiával – feltehetően sosem lesz nyerő a távolsági áruszállításban. Marad tehát a hidrogéncella, mint üzemanyag, illetve energiatároló technológia – amely a már most tökéletesen működő elektromotorokkal, hajtáslánccal minden területen bizakodásra ad okot.

És pontosan ez az, amiért a Supernova is teljes mellszélességgel támogatja ezt az irányt,
annak ellenére, hogy egészen biztosan nem lesz olcsó és zökkenőmentes ez az útirány!

De hát ugye mi hosszú távra tervezünk, messze nézve a jövőbe…